Az elmúlt időszakban nagyon sokat gondolkodtam azon, mi is az egy munkahelyben, ami motivál. Egyrészt, mert keresem a motivációt, másrészt mert állandóan kérdezik. :) Amikor valamije megvan az embernek, nem nagyon értékeli vagy veszi azt észre, mit jelent számára - amikor viszont annak a valaminek a hiányát érzi, sokkal jobban meg tudja fogalmazni azt, ami hiányzik neki, amire szüksége van. A következő pár sorban erről szóló, szubjektív (pillanatnyi életkép alapján kivetített) elmélkedésemet olvashatjátok. 

Mostanában egyre több pszichológiával kapcsolatos cikket, értekezést olvasok. Valakik könnyen befogadják a pszichológiát, mint tudományágat, viszont többen elutasítják azt. Az alábbi cikkben egy összegzést szeretnék írni arról, hogy miért gondolom fontosnak azt, hogy az ember a lelkével is dolgozzon, foglalkozzon, ezáltal megismerve önmagát és a körülötte lévő világot a pszichológia segítségével. 

Arról mindenkinek van véleménye, hogy a fiataloknak mikor kéne elköltöznie otthonról. Vannak különböző embertípusok, különböző tulajdonságokkal és történetekkel, éppen ezért nem is általánosítanék vagy hoznék fel példákat, ki, miért marad otthon, vagy ki, miért megy el a családi házból minél előbb. Ez a cikk nem arról szeretne szólni, hogy mikor kell elmenni és önálló életet kezdeni, távol az otthontól, hanem azoknak szeretne segíteni, akik már régóta gondolkodnak azon, hogy elköltöznének, de valami oknál fogva még töprengenek rajta és nem merik megtenni azt a bizonyos lépést. 

Manapság nagyon hangzatos és divatos témának számít mind a technológia, mind a nők és az ő egyenjogúságukat vizsgáló cikkek, és sokaknak a „lányok, nők az informatikában” témakör még jobban „trendinek” tűnhet, ugyanakkor ez a téma sokkal több annál, mint valami divatos hóbort.

2000-ben jelent meg Jorge Bucay Nyitott szemmel szeretni című könyve, ami Latin-Amerikában és a világ sok pontján is óriási sikereket ért el, ugyanis egy nagyon központi, mindenki számára fontos témát boncolgat, ez pedig a párkapcsolat. A könyv egy pszichológiai értekezés regénybe burkolva: a lapjain ugyanis két pszichológus e-mailben történő elmélkedését követhetjük végig. Természetesen a könyv "regényessége" itt még nem ér véget, ugyanakkor elsősorban nem erről szeretnék írni, hanem néhány gondolatot szeretnék megosztani a két szereplő levelezéséből.

Idén szerdára esik március 15., így a dolgos hétköznapok közepette lesz egy szabadnapunk. Az alábbi cikkben néhány tippet gyűjtöttem össze, hogy hogyan használjuk ki tartalmasan ezt az ajándék pihenőnapot a hét közepén!

Manapság nem csak a cégek karrieroldalán tudunk válogatni a pozíciók közül, hanem rengeteg állásportál is létezik, ahol lehetőségünk van nagyon sok munkaadó állásajánlata között böngészni. Sokszor felmerül a kérdés, és egyéne válogatja, hogy hol jobb állást keresni: fejvadász cégek és állásközvetítő weboldalak segítségével vagy adott cég karrieroldalán keresztül. Embere válogatja, hogy kinek melyik a szimpatikusabb, kedvezőbb lehetőség, melyik csatornán kap (több) visszajelzést és melyiket érzi objektívebbnek. A következőkben ezt fogom fejtegetni és hozok egy megoldást, ahol a fenti két eset pozitívumait vegyítik az álláskereséskor.

Az álláskereséssel kapcsolatos cikksorozatban sokat meséltem a keresés lépéseiről és a kiválasztási folyamatról, de magáról az ajánlat elfogadásról és a munkahelyen eltöltött első napokról még nem ejtettem szót. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ezek nagyon fontos dolgok, hiszen olyan döntést hozol meg egy ajánlat elfogadásánál, ami merőben meghatározhatja a következő hónapokat. Az is fontos, hogy hogyan telnek az első napok az új helyen, ezért nem árt lélekben is felkészíteni magunkat a változásra.

Az álláskeresés pozitívumai cikk után gondoltam, hogy írok pár gondolatot azokról a dolgokról is, amik eléggé frusztrálják az embert álláskeresés közben. Inkább csak tanulságként írom le és picit a toborzási munkatársaknak címezve is, hátha valaki ezt olvasva végiggondolja a saját kiválasztási folyamatukat és azt, hogy min kéne javítaniuk (ha persze van ilyen). 

Néhány héttel korábban még én sem gondoltam volna, hogy az álláskeresésnek lehetnek pozitívumai, hiszen ha valaki azt mondja, hogy „éppen állást keresek”, sokszor elkezdjük sajnálni, hogy „úristen, kirúgtak?”, vagy „ennyire rossz volt a munkahelyed?”, és még sorolhatnám az ilyen típusú gondolatokat, amik inkább negatívak, mint sem pozitívak. Ám mivel úgy alakult, hogy tényleg állást kellett keressek (mert felmondtam a korábbi munkahelyemen), kicsit átértékeltem ezeket a dolgokat. Persze nem arról van szó, hogy az álláskeresés minden egyes perce boldogság, ugyanakkor vannak pozitív hozadékai is ennek az időszaknak. Az alábbiakban ezekből gyűjtöttem össze néhányat. Ha esetleg éppen állást keresel, és már kezdenéd feladni vagy kezdenél teljesen elszomorodni, akkor érdemes átfutni ezt a pár pontot, hogy picit pozitívabban lásd ez az állapotot és újult erővel vesd bele magad az álláskeresésbe vagy -interjúkba. :)