Egész délelőtt folyamatosan csörög a telefon a rendelőben.
A doktornő és az asszisztens nem tudják felvenni, mert sorra látják el a betegeket: bár labor elvileg reggel hét és nyolc óra között van, de még fél kilenckor is vérvételre és EKG-re rohangál az asszisztens. Én a rendelés megkezdését követően fél órával érkezem. Már legalább öten vannak előttem. Időpontra kell jönni, de nekem nem sikerült szereznem. Próbáltam otthonról telefonálni, de senki nem vette fel a telefont fél óra alatt, így átmentem személyesen, hátha. Természetesen mivel nem időpontra érkezem, nem is hívnak be egyhamar - ez kb. azt jelenti, hogy több, mint három óra múlva kerülök sorra. Tény, ha ez a szabály, hát ez a szabály, kell időpont. Ugyanakkor hogyan szerezzek, ha nem veszik fel a telefont?
Míg ott voltam, sokat gondolkodtam az alatt a három óra alatt ezen. Hogy lehetne jól kitalálni ezt az időpontosdit? Hiszen az ember nem időpontra lesz beteg. Ha már megbetegedtem, jó lenne minél előbb, hogy lásson egy orvos. Időpontot nem tudok kérni kb. már aznapra sem, mondván "9 és 13 óra között negyedóránként vannak páciensek beírva" (bár ennyi beteg azért nem fordult meg a váróban); de másnapra sem tudok, mert akkor is tele van a naptár - és ugye a telefont se veszik fel egyhamar. Viszont ha beteg vagyok és táppénz kell, sem várhatok kb. egy hetet, mire kapok időpontot - így hát kénytelen vagyok kivárni azt a három órát, hogy utána kb. 10 perc alatt végezzek. Ha viszont sikerülne időpontot szerezni, sem tudnék időben bemenni a doktornőhöz, mert:
- az ismerősök, a már nyugdíjba vonult doktornő, barátnők, és a sűrűn látott idős nénikék, időpont nélkül bármikor bemehetnek
- hosszú sorok állnak sorba receptért és influenza elleni védőoltásért, amit szintén meg kell írni / be kell adni.
Valahogy külön kéne választani a receptírásos, "bejöttem-mert-itt-legalább-pár-percet-foglalkoznak-velem", "tényleg-valami-gyanús-betegség-elkapott-és-ki-kéne-vizsgálni" és "bejöttem-mert-adminisztráció-miatt-muszáj-vagyok-egyébként-otthon-kúrálnám-magam" pácienseket. Illetve, a telefonra is kéne egy külön ember, mert ott is rengetegen érdeklődnek időpont után, vagy jelentik, hogy betegek. Talán jól mutatja az alábbi párbeszéd azt, mennyire zsúfolt egy ilyen rendelés (főleg így tél felé, amikor a fiatalok is gyakrabban mennek be megfázás miatt):
- Asszisztens: Rengetegen vannak.
- A: De nagyon rosszul tetszik lenni?
- A: Nem tudna inkább holnap bejönni?
- A: Addig ki tetszik bírni, ugye, nem lesz nagyobb baj?
Míg ott ültem, az emberek figyelésével szórakoztattam magamat. Minden rendelési időben megfordul az idős néni, aki összetalálkozik a szomszédasszonyával és hangosan megbeszélik az őket ért traumákat. Aztán van az a mosolygós néni is, aki szóba elegyedik a mellette ülő fiatal párral, akiknek elmeséli, milyen betegségei vannak, és előkerül az a baromi vastag receptkupac, amire mi hüledezünk, de valószínű a 60%-a csak a jól bejáratott gyógyszeripar gazdagítása miatt lett felírva - szegény néni egészségének és pénztárcájának kárára. Mindig megjelenik egy várandós nő is, akit az idős nénik jól kikérdeznek arról, hányadik hétben jár, biztos, hogy akarja-e az influenza elleni védőoltást, és ugyan már, miért nem kopog be, ha már időre jött (ebben mondjuk igazuk van). Ott vannak még a mobilozós, egyre feszültebb, de betegek és ezért kivárják a sorukat fiatalok - köztük én is.
Mivel túl hosszúnak tűnt a várakozási idő, páran még reggel 9-kor hazamentek, hogy majd visszajönnek 11-re. Én még mindig ugyanott ültem, amikor később visszaérkeztek a korábban elmenők. Természetesen behívták őket, pedig semmivel se volt kisebb a sor, mint akkor, mikor hazamentek. A rendelés vége előtt 15 perccel engem is behívtak, végre. Gyorsan elmondtam a panaszom, valószínűleg látták rajtam a határozottságot, hogy miért jöttem, így hamar végeztünk. Kedvesek voltak, amihez szerintem nagy önfegyelemre volt tőlük szükség.
Rengeteg a beteg, mindenki más miatt jön el, ugyanakkor nagyon kevés az emberi kapacitás minderre. Mint ügyfél, nem szolgál túl nagy élménnyel az egész, és a kivételezés sem segít a menetrend, 'időpontosdi" betartásán. De ki kell bírni, mert más nincs. Mikor végeztem, négyen maradtak utánam.
A telefon még mindig csörgött, folyamatosan.
Kép forrása: Pinterest